jegyzet:

írta: GY.E. 2014. 11 .15

Manapság sokat hallani a közmédiában és a társadalomban egymás között is, hogy a magyar lakosság körében egyre inkább kitolódik az életkor szerinti megoszlást nézve a gyermekvállalás. Statisztikák szerint ma Magyarországon átlagosan 28 éves korban vállalják a párok első gyermeküket. Mi lehet ennek az oka?

Olvasni lehet különböző cikkeket, tanulmányokat, okfejtegetéseket a gyermekvállalás akarása, nem akarásáról, amelynek az egyik alapfeltétele a biztos alapokon nyugvó párkapcsolat. Legalábbis ideális esetben.

A tapasztalatok szerint nem mindenkinek, sőt sokaknak nem úgy alakul az élete, ahogyan az a bizonyos Nagy Könyvben van megírva vagy ahogyan az aktuális társadalmi normák szerint kellene. Amikor azt hallom, hogy egyre kevesebb gyermek születik Magyarországon, felkiáltok, mint Hófehérke azon a bizonyos mém képen (ld. lejjebb), ami a Facebookon terjed, hogy dehát jobbra nézek, balra nézek, amerre nézek mindenki terhes, most szül, vagy szülni fog, kivéve én.

forrás: Facebook

Ez már évek óta így van. Tán akkor pont abban a szűk keresztmetszetben járok, ahol az állapotos nők mászkálnak, bár én nem vagyok nőgyógyász, sem bába, sem szülésorvos? Vagy a magam 33 évével amióta az eszem tudom, de legalább 25 éves korom óta szeretnék gyermeket  - ohne párkapcsolat nehezékkel - és erre éleződik ki a látásmódom? Talán a statisztikák mégis hazudnak és több gyermek születik jó pár éve, csak fura megmagyarázhatatlan okokból meghamisítják az igazságot és én látok jól? Nem hinném.

Kutatgathatjuk emitt - amott az okokat, miérteket kereshetünk. Valahol mégis ugyanott lyukadunk ki mindannyian: megváltozott a világ. A nagy szabadsággal nem tudunk mit kezdeni, azzal gazdálkodni nagy felelősség. A felelősségvállalás teher. Az "akarom, de nem annyira, mint mást", "na meg a lehetőségeinket lekorlátozni egy fix kapcsolattal, háááát lehet, hogy még várok inkább, nem érzem a feelinget.." hangzik el néha az egyedüllálók szájából. Mégis azok, akik szinglik, lehet, hogy nem is akarnak azok lenni, lehet, hogy csak állítólag nem találták meg az igazit?

Létezik-e egyáltalán az igazi? Vagy minden szingli ugyanazért egyedülálló, csak a választott az tudatosan, a kényszerszingliség pedig tudattalan működik? Talán egy új "Freud" egyszer segít a válaszadásban.